Rólam
Hiszek abban, hogy mindenkinek van az Istentől kapott tehetsége, zsenialitása és sorsfeladata.
Az a kérdés, hogyan éli azt meg, hogyan teljesíti ki? Vagy miért nem? Ez utóbbi kérdés a súlyosabb. A gyermekkori, fiatalkori rossz neveltetés gátolja, sőt teljesen elnyomja ennek felismerését, kiteljesítését.
Azt tapasztalom, hogy feladatunkat, küldetésünket, képességeinket, értékeinket nagyon sokan nem fedezzük fel, sodródunk életünk folyamán.
Felhívom figyelmedet egy-két dologra, ami tapasztalatom és tudásom következménye. Nem megmondó ember akarok lenni. Világlátásodat szeretném kicsit szélesíteni.
2018-ban 70 éves leszek. Számvetés félét készítettem:
...még nem vagyok nagyapa,
...nagyjából egészséges vagyok: félmaratont futottam két alkalommal az elmúlt 15 évben, összesen kb. 300 km-t úsztam le eddig, több, mint 100 böjtnapot tartottam, 200 bélmosást és 15 májtisztítást csináltam, és legalább 500 ilyen-olyan előadáson vettem részt... persze bőven nem vagyok tökéletes, de mindenképpen egy kicsit különös figura vagyok. Ahová én megyek, ott vagy nincsenek férfiak vagy évtizedekkel vagyok idősebb (tánc, sportolás, társkeresés, vegetarianizmus, egyes rendezvények, programok).
Lehet, hogy nem vagyok normális...??
Mondhatni, mivel nem férek bele a korosztályom átlagába, az un. normalitásba.
Későn érő típus vagyok. 38 évesen kezdtem szőrmentén gondolkodni. Sok kis betegség hatására vegetáriánus lettem. Ez már az elején felszabadította a korlátolt agyamat és az izületeimet.
Egyre többet olvastam – különcöket. Egyre többet értettem és megértettem.
Rákerültem a megismerés, az önismeret, a fejlődés, a tudás útjára és innen szerintem nem is lehet lekerülni.
Addig sodródtam a család, a munkahely, az anyagi egzisztencia taposómalmában, mindent és mindenkit elfogadtam.
Kénytelen voltam ráébredni, hogy mást és más hogyan kell csinálni. Az élet úgy hozta, hogy Leninvárosból Budapestre költöztünk (1987), ahol a változásra sokkal több lehetőség lett. Volt is benne részem bőven, jó is, rossz is (elváltam)...
Ebben a cikkben hosszabban is olvashatsz rólam: https://takacsj22.wixsite.com/irasok/irasaim/rólam-bővített-kiadás
60 éves koromig kerestem a kiutat és az élet értelmét, célját. Végre lelki katarzist éltem át a Kurultájon, Kunszentmiklós Bösztörpusztán. Magyar vagyok! Hol vannak a gyökereim, a múltam? A fa a gyökér nélkül meghal és én is. Nem magamért vagyok. A családot, a másik embert, a közösségeket, a hazámat szolgálom.
62 évesen kezdett összeállni a világképen, ezután leírtam pár gondolatot.
Szeretnélek megismertetni a tapasztalatommal, a tudásommal, a bölcsességemmel, remélve Neked sokkal hamarabb és rövidebb idő alatt sikerül megismerni a lényeget. Vizsgálj, elemezz, tanulj, dönts, cselekedj, és ha kell korrigálj! Ha nem vagy elég kritikus, elemző, átfogó tudásra vágyó, akkor megrekedsz a fejlődésben.
Mert csak egy igazság van, de annál több hazugság.
Írásaimban egy-egy téma tényszerű leírásán túl igyekszem a mélyebb, háttér ok -okozati összefüggéseket is vizsgálni - tapasztalatom és csekély, de növekvő tudásom alapján.
Az írásaim nagy része 2011/2012-ben készült, de ezek mondanivalójának jelentős része ma is aktuális.
Remélem, találsz köztük Neked valót!
Elérhetőségem: takacsj22(kukac)indamail.hu
