Rólam (bővített kiadás)

A most élő egyes generációk, korosztályok más- mást tudnak mondani és írni az elmúlt 80-100 évről. Azért is mert az elmúlt időszakban egyéni és társadalmi szinten széles skálájú változások történtek szinte évtizedről-évtizedre.

2018-ban töltöm be a 70. életévemet. Ez magában rejti a gondolatok, szavak, cselekedetek sokszínűségének számvetési lehetőségét. Egyszerűen mondva számvetés az életemről.

A legfontosabb, hogy a gondolatom, gondolkodásom hogyan kíséri végig életemet. Fiatalabb koromban a társadalom szinte kizárólag szakmai szinten inspirált gondolkodásra. Műszaki pályám (vegyészmérnöki) lévén az anyag, a fizikai lét volt mindenekfelett a meghatározó.

Az engem ért információkat, hatásokat fenntartás nélkül elfogadtam. Emiatt a gondolkodásom sokáig szűk látókörű, szellemi érdeklődésem semmit mondó, művészeti és irodalmi tudásom sekélyes volt. Lelkiekben szorongó voltam, féltem megnyilvánulni és abszolút önbizalomhiányban szenvedtem. Bátortalan voltam, a lehetőségek elmentek mellettem ill. én nem vettem észre azokat. (Amit most már a higany-amalgámnak tulajdonítok.)

A családi életemet sem éltem meg jól (elváltam), ennek ellenére kitűnő a kapcsolatom a gyerekeimmel. Fontos a gyermekkori neveltetés: 3 gyerekes paraszt családban nőttem fel,a legidősebb , anya kedvence gyermekként.

Szellemi tudatlanságom és lelki érzéketlenségem következtében 40 éves korom táján jöttek a jelzések betegségek formájában. A vegetarianizmus kimozdított addigi életritmusomból. Jött a rendszerváltoztatás, életmódtanfolyamok, főleg táplálkozás, vallási útkeresések, később történelmünk tanulása. Rengeteget olvastam. Egyre többet megértettem. Az ok-okozati összefüggések feltárulkoztak. A gondolkodás elvezet a szellemi fejlődés útjára. Mit, miért, hogyan kérdések fogalmazódnak meg. Sokféle területet próbáltam megismerni, de – azt mondják – semmit sem fejeztem be.

Nézd, Kedves Olvasó én egy egyszerű paraszt gyerek vagyok. A műszaki pálya miatt későn ébredtem tudatomra, lelkemre. Szeretem és részben élem is a paraszti lét – és életformát. Tudom és meggyőződésem, hogy a legjobb életforma a természethez visszatért, művelő, több generációs családi közösség.

Az egyszerű paraszt ember mindig le volt nézve, de százszor többet tudott az életről, a világról, mint a kis részt mélyrehatóan tudó, piperkőc, fehér galléros városi értelmiségi.

Mi a célja és értelme ennek az írogatásnak?

Legfőképpen a tapasztalat, a tudás átadása a fiatalabbak felé. A gondolkodás, megértés, döntés, cselekvés folyamatos vizsgálatának felkeltése. Bátorságra, a lehetőségek megragadására buzdítalak. A legfőbb értékek szem előtt tartása: Isteni- természeti törvények ,család, igazság, szeretet, közösség, tisztaság , egyszerűség . Törekvés a boldogságra, harmóniára, egyensúlyra A szív által vezérelt gondolkodás, ezáltal növekedés szeretetben. Figyelj befelé és vizsgáld a történések üzenetét.

Természetesen a tapasztalat megszerzését senki sem kerülheti ki. De másnak a bölcsességéből talán lehet valamit hasznosítani. Célom az emberek ébresztgetése az önismeret és a tudás növelése felé.

A Magyarok Szövetségében 2008-2013 között a magyar néplélek újjáébredése indult.

Óriási hatással volt a lelkemre, a magyarság-tudatomra. Aztán a hatalom a fejünkre koppintott, mert túl szépekké ,okosokká és veszélyesekké kezdtünk válni.

A legizgalmasabb számomra az volt, amikor a hihetetlen mértékű történelmi és közéleti hazugság halmaz szálai lassan, de biztosan – az ütős könyvek és tudatom növekedése révén – kezdtek kiegyenesedni.

Szomorúsággal tölt el, hogy az elmúlt 1100 évben számtalanszor mekkora szenvedést kellett elviselni nemzetünknek a külső támadók és a belső árulók miatt. A magyarok küldetése és tudása, a Kárpát medence irigység és agresszió tárgya lett.

Írásaimban egy-egy téma tényszerű leírásán túl igyekszem a mélyebb, háttér ok -okozati összefüggéseket is vizsgálni - tapasztalatom és csekély, de növekvő tudásom alapján.

Takács János

Budakeszi , 2018.03.25