A nő és a férfi

A férfi és a nő kapcsolatában, viszonylatában olyat írok, ami férfiak számára nem lesz szimpatikus, sőt irritáló lehet. Már kb. 20 éve társaságban, egyéni beszélgetésekben mondom, hogy át kellene értékelni a nőről alkotott felfogásunkat, viszonyunkat, mert a nő sokkal, de sokkal több, mint amit mi férfiak tudunk és képzelünk róluk. Igen a tudásszintünk és a berögződéseink.

Az emberiség tudásszintje meglehetősen alacsony. Ez csak a díszletek nézésére alkalmas. A díszletek mögötti szerveződést, folyamatokat elrejtették, titkolták. Csak tanulással, kutatással, gondolkodással juthatunk a dolgok megértésére. Így van ez a nő és a férfi viszonyával is. Az élet működésének titkát, a lét elrendeződés elveit kellene megismerni.

Az elmúlt időszakban /6 ezer éve / a nők fokozatos háttérbe szorításával férfiuralom, patriarchális rendszer alakult ki. Ez látjuk, hogy hova vezetett. A civilizáció mély válságban van. A kilábalás mintáját talán mi magyarok tudjuk megmutatni. Ez a jó példa a szakrális létezéssel összhangban élt erkölcsös, szerves, matriarchális életközösség.

A nőket az egyházakból és a politikából is száműzni kellett, mert a nők hajlamosak a feddhetetlenségre, nem zsarolhatóak és ragaszkodnak az igazsághoz. De voltak megalkuvó nők is, akik bekerülve a közéletbe mintákká váltak. Ez vezetett a nő deszakralizálásához.

A júdeo-kereszténység Isten képe egy férfi ember. Ez alapvető tévtan. Emberi vonatkozásban a végtelen Isteni erő az anyán keresztül jut el minden emberhez. Az anyai szeretet egy olyan ésszel felfoghatatlan összhang, amely analóg a Természet Isten Anyával.

Az ősi társadalmak a nőt és a fenti nőiességet magasztalták, hisz az anya lelkén és erején keresztül adódik át generációk sokaságának az őserő. A nők mindig is egy magasabb tudás és bölcsesség birtokában voltak és a férfiaknak erre fájt a foga, nem a vagyonra, a pénzre. A régi időkben /6 ezer év előtt / a női szentség tereibe férfi nem tehette be a lábát. Aztán egyes papnők megengedték a kasztrált férfiak beavatását. Ez volt a döntő hiba, a lét rendje meg- bomlásának kezdete. Indulás a férfiuralom felé kb. 2700 évvel ezelőtt. 1700 éve a kereszténység rohamléptekkel folytatta.

Most, paradigmaváltás küszöbén új szemlélettel kell nézni a nő és a férfi viszonyát. A nőknek belső királyságukkal és belső bölcsességükkel békességre kell törekedni.

Ha aktívan részt vesznek a közéletben, akkor emberibbé formálhatják. A hétköznapok gyakorlatában kell a jónak érvényesülnie és jobb, boldogabb lesz az élet. A jelenleg férfiak uralta gazdasági erőszak megbontotta a harmóniát. Az élet lényegéből kiszakította magát. Az életet szolgáló szükséges és elégséges összetevővé kell válnia a gazdaságnak. Szükség van a munkaadókra, de nincs szükség az élősködőkre, amelyek fékevesztettem, gátlástalanul terjeszkednek. Nincs magas rangú erkölcsi vezérelv a köztudatban. Nincs erkölcsös, bölcs Istenkirály kormányzónk.

Évezredek morális züllésének eredménye : a nő megvetett, kiszolgáltatott, megalázott pária, nő imitátor bohóc, vallási üldözött és a férfi végtelenül erkölcstelen, gátlástalan, eszementen tobzódó. Magyarországon kell elsőként visszaállítani az ősi erkölcsöt és a nőnek vissza kell szereznie szakrális vezető helyét és megteremteni egy, az élet kozmikus rendjével összhangban élhető, békés, nyugodt életet, amely más népek számára követendő példakép lehet. Amilyen szellemi- testi- lelki állapotúak a magyar nők, annyira erős és kiegyensúlyozott, hatékony a Magyar Nemzet és amennyire a magyarság erős és stabil, olyan a világ sorsa.

A férfiak nagy része számára a nők szellemi, lelki vezető szerepének elfogadása kihívás és lelkierő próba lesz. A magyar férfiakat évezredek alatt kasztrálták, deheroizálták. Folytonos kisebbségi komplexustól szenvednek, mert élet- és létezésterét beszűkítették és a hatásuk, a munkájuk, a lehetőségeik minimálisak. Nem tudnak, nem képesek klasszikus értelemben vett módon férfiként működni, nincs lehetőségük nagyvonalúságra. Anyagi, fizikai nyomorúságból adódóan eltávolodtak a felelősségteljes férfi identitástól és többségükben kifacsart, hitehagyott, szimpla hímekké silányultak. Másrészről viszont végett kellene vetni a férfi erőfitogtatásnak, mert nagyobb bajok esetén tehetetlenek és ügyetlenek vagyunk.

A nőknek és a józan értékekkel bíró férfiaknak egységbe kell tömörülniük és ki kell venniük az őrületükben tobzódó férfiak kezéből a hatalmat. Megmutatni , hogy másképp is lehet élni.

A magyar nőknek istenadta adottságaikat felszínre kell hozni és békés, jó lélekkel matriarchákká, máriásokká válni.

A nőknek fel kell vállalni a közéleti munkát, a szemléletformálást és a paradigmaváltást. Ha a nők képesek és hajlandóak változni, változtatni és megváltozni, létrejön a csoda. Nem a külsőségekben túlhangsúlyozni a nőiességet, hanem a lélekben honoló irgalmat, szeretetet, harmóniát, tisztánlátást megélni. Mindezek szükségesek a nagy megsemmisülés, a világvége elkerülésére.

Az egyén a közösségben lesz erős, mert kötelessége azzá lenni, hogy a közösséget tovább erősítse. Jelen világunkban a nagyon kényes egyensúly felborult, ami a pusztulás irányába vezet. Az egyensúly visszaállításában a nőknek meghatározó szerepük és felelősségük van. Nem engedhetik tovább a megalázásukat, megfélemlítésüket, hátradőlős kényelmüket, hogy a férfiak irányítsák életüket. Nem, mert ha a női bölcsesség és teremtő energia nem kumulálódik, minden dől.

A férfi dolga a nő életének és feladatainak segítése, a nő feladata az élet virágának ápolása.

A férfiszolgaság mélyen kódolt tény. Évezredek szokásai nem engednek teret a szolgálattételnek és a férfiak rettegnek a kódolt és természetes vágyuk kinyilvánításától./ Nem lehet gyenge és érzelmes / A beismerés aláássa a működő fosztogató és hamis vallási strukturákat.

Ennek reményében várva, tudva a jobb jövőt jót gondolok, jót szólok, jót teszek Isten áldásával.

Mindezen gondolatok a magyar ember és nemzetünk csodálatos felemelkedése és küldetése jegyében fogalmazódtak meg.

Forrás: Sacra Hungarorum Ilara

Szeretettel Takács János

Budakeszi , 2021.Újkenyér hava /augusztus / 27.