Leányvásár-Hajnaltűztánc

A 2013-as 5. Magyarok Országos Gyűlésén a sokféle, színes esemény, kavalkád közül különösen érdekes megkapó volt egy esti, szabadtéri, a palóc vidék élő hagyományát megjelenítő műsor a Magyarok Istene sátránál.

Amit láttunk, az egy vidám örömünnepnek tűnt, de mégis nagy lehetőséget rejtő eseménynek tartom. . Mint kiderült felvidéki palóc embereknél mai napig szokás lagzis hajnalokon a hajnaltűztánc eltáncolása, de hogy kitől és honnét ered ezt senki nem tudta - ezidáig!

Az ózdi származású Paál Zoltán Arvisura című írásában sokszor hivatkozik az ősemlékezeti hagyományokon alapuló leányvásári, párválasztási szertartásokra, főként csoportosan megkötött esküvőkre népünk életében.

Ezeket különösképpen akkor tartották meg bölcs elődeink, ha nagy volt a „szükség”, mert hitük és meggyőződésük szerint túlélésünket mindenkor új családok alapításával, a szaporodási törvény elrendelésével és betartásával biztosíthatták!

Palócföld „Hajnaltűztánc” hagyománya Deédes Aranyasszony nevéhez fűződik. Attila hun-királyunk kedves unokahúga volt Deédes, aki 15 éves korában megnyerte a 24 hun törzs „Ifjusági Előzdzködés” -t(a Nagysüánt). A két évvel idősebb Attilát is beelőzte lovával, aki felbukott a cél előtt.

Kárpát-medence Égi Birodalmát I.u. 432-től a 24 hun törzs három, érdem szerint megválasztott vezetője irányította: Buda fősámán, Attila Fővezér és Deédes Vezér Aranyasszony.

I.u.467-ben Deédes Aranyasszony, a palócok királynője 52 éves korában megérezte, hogy éjfélkor visszatér Őseink Honába. Még megtartotta az eladósorban lévő lányok és az özvegyasszonyok párválasztós Leányvásárát, majd rendelkezett, hogy folytassák tovább a mulatságot, mindenki örüljön, testének porhüvelyét helyezzék „tüzeságyra”,emlékezetére tüze körül járják el az örömtáncot, a hajnaltáncot! A felkelő nap előtt hamvait szórják szét a hegyről, hogy porából születhessen sok-sok nemes szívű utód, akik felvirágoztatják népének életét! Elrendelte továbbá, hogy ezentúl minden lagzis hajnalon a párok és násznépe tartsák meg ezt az örömünnepet, járják el a hajnaltűztáncot, mely a tisztulás, a bőség és az áldás erejét hordozza.

A szertartás menete a következő volt:

A párt kereső leányok egy kötél mellé, azt egyik oldalról fogva felsorakoznak, csalogatják a legényeket, hogy álljanak ők is kötélnek. Mikor a legények „nagy kérettetés után” kötélnek állnak, akkor a párok mögé felsorakoznak az egyéni résztvevők is, kik részvételükkel kifejezik az Égiek előtt, hogy készek fogadni isteni párjukat.

Az Aranyasszony vezeti a vízszertartást, ő mondja a szebbnél szebb rigmusokat. Először a négy őselemről : Föld, Levegő, Tűz, Víz hangzik el méltatás és tisztelet. Következik a párok jegyváltása. Az Istenanya oltára elé mennek külön-külön páronként és az Aranyasszony az Égiektől áldást kér a frigyre. Akinek nincs párja, azokra is áldást kér, hogy a következő évben párban jelenhessenek meg!. A reménybeli következő Aranyasszony, az Ifjusági Aranyasszony és párja, a Tűz-sámán vidám szójátékokkal irányítja és vezeti az Aranyasszony útmutatásai alapján az eseményeket. Kaput formáznak és mindenki 3+ 1-szer átbújik az aranykapun.(„három a magyar igazság, negyedik a ráadás!”) A négy kapun való áthaladással az égi szerelmet hozzák le a földre.

E közben a közönség dobkísérettel énekli a „bújj -bújj zöldág „című dalt. Következő kép az amikor a legnagyobb elfogadás jeléül, a párok megmossák, akár szimbolikusan is egymás lábát. Majd énekkel, tánccal mulat a fiatalság, ahogy Deédes meghagyta!

Közben az aranyasszony rosszul lesz és elmondja rendelkezéseit: mulassanak, a lagziban legyen hagyomány a hajnaltánc, a hamvait szórják szét, mely megtermékenyíti a magyar anyákat és méltó utódok születnek. A Tűz-sámán párja legyen a soron következő Aranyasszony.

A Tűz sámán tüzet gyújt és regőléssel kiséri égi útjára Deédes Aranyasszony harmadik lelkét . Eleget téve a ránk hagyományozott szokásnak, az ifjú reménybeli párok, és a párkereső lányok és fiúk körtáncot járnak, majd többször átugrálják a tüzet, éneklés és dobolás kíséretében.

Mai világunkban, melyben oly nehezen találjuk párunkat, és maradunk is együtt harmóniában, szeretetben, remélhetően felelevenedik és elterjed ez a hagyomány, hogy egy tisztább, és magosabb rendű szándékkal közelítsünk Önmagunk által Társunkhoz is, és a szent frigyhez is.

Itt a vége, fuss el véle! Aki nem hiszi vegyen részt ezen az örömünnepen, lehet többször is ismételni, frissíteni a pároknak szövetség kötését, mindenki megelégedésére. Hiszen a legfontosabb üzenet a fentieket is beleértve az, hogy a mai, aranykori párok már nem fogadalmat, esküvést tesznek, hanem a párok s z ö v e t s é g r e lépnek egymással. Lélek a lélekkel! Köszönjük, hogy megélhettük ezt az egyedülálló élményt azoknak , akik Ózdról és hazánk több tájáról magukkal hozták, vezetőjüknek Erdei Ibolyának és valamennyi résztvevőnek!

Szeretettel és Isten áldásával,

Takács János,

Budakeszi, 2013. új kenyér hava /augusztus / . 23.

�