Karácsony

A Karácsony a szeretet ünnepe. A szeretetnek a megélése egy hosszú belső út eredménye.

Emlékeztetőül néhány gondolatfoszlány a Karácsonnyal kapcsolatban:

A Karácsonyt megelőzi Advent 4 hete. Ez a belső megpróbáltatások ideje. Fogy a nap fénye, nő a sötétség: nő az ellenerők általi megkísértés. Erősíteni kell az erkölcsi és szellemi erőnket: 1. hét: igazságosság, 2. mértékletesség, 3. bátorság, 4. bölcsesség. Készülődés , tisztulás és várakozás is.

December 21 vagy 22-én a világosság a legrövidebb az évben.

Ezután érkeznek az angyali segítők – a Karácsony./Jézus augusztusban született. /

A szeretetet állandóan tanuljuk. Családiasság a szeretet útja. A megnyilvánulás más minden embernél. Most csillogás, lelkileg üresség van. Gyűjtsük össze a családot, rokonokat. Elvárás ne legyen (pl. ajándék). Az azonos tudatszintűek jobban tudják szeretni egymást. A szeretet ünnepe nem a zabálásról és az ajándékozásról szól.

A jézusi meditációt december 26-tól január 6-ig kell végezni (hiszek, keresem az újat, rendet teremtek, megértem...stb)

Sírás: ima vagy mantra vagy meditáció meg tudja indítani a könnyet, s ez segít az embernek.

Az őskereszténység egy alapzat, fundamentum, eredet, tő. Az idők folyamán hiedelemrendszerekkel, hagyományokkal és szokásokkal leágazások jöttek létre, nevükben őrzik a keresztény szót, de nem túl sok közük van a kereszténységhez.

Ősvallásunkban a hagyományaink és népszokásaink is a kozmosz ciklusosságát tükrözik.

Ma ezt nem igen vesszük figyelembe. A nap, hold és a csillagok földi életre gyakorolt hatását figyelték meg és ünnepelték.

A fény születése, a téli napfordulóhoz kapcsolt eredeti ünnep – mi már csak Karácsonyi Ünnepeknek hívjuk.

Ezt katolikus tartalommal-kitalációkkal, szertartásokkal-töltötték meg az elmúlt évszázadokban. Csak a 4. századtól Jézus születésnapja. Karácsonyfaállítás csak 150 éve van. Az elmúlt 20-30 évben egyre több információ, igazság derült ki régmúlt történelmünkről. Az is, hogy a katolikus vallás tele van hamisítással, önző emberi hatalmi döntések sokaságával. Egyértelműen látható, tapasztalható, hogy a mostani vallások nem adnak megoldást és kivezető utat a rendhez, a békéhez, az ember harmónikus életéhez.

A hazugságok és ferdítések után vissza kellene térni az ősi lényeghez. Mi volt a 4. század előtt? Kulturától függetlenül találkozunk karácsony típusú ünnepekkel. Ezek ugyanis a fény születésének ünnepei és a Megváltó isteni lény érkezésének a kultusza.

A szkíta-magyar ősvallás a lelki tudást, a lélek igazságérzetét részesíti előnyben. Az ősi mágikus szemléletünk és a bizonyítékok szerint a honfoglaló magyaroknak volt istenhite, Napvallása. Ismerték, hitték és tudták a legfelső Urat, vagyis az Istent.

Napvallás: szertartások és szokások, melyek az egek lakóival (Napisten, Holdistennő, angyalok, tündérek, szellemek, démonok) való rítusokra épültek. (Ne feledjük, hogy a világmindenség 96%-a energia, 4%-a anyag.)

Nem kell köztem és az Isten közé valamit tegyenek ,pl. templom . pap , szertartás , dogma. /14 éves koromig szinte minden nap ministráltam . Később 3 vallásban évekig benne voltam./Egy hegy tetején vagy egy tenger partján vagy akárhol a természetben felnézek az égre és ott vagyok a vallásomban .

A SZERETET útját pedig végig kell járni . Olyan nincs , hogy holnaptól szeretni fogok.

A cél nem ez a néhány napos karácsonyi szeretés , hanem az év minden napján szeretni majdnem mindenkit és mindent.

Szeretettel és Isten áldásával

Takács János

2015. december. 24.