Csíksomlyói mozaik

A Csíksomlyói Búcsú az elmúlt években egyre nagyobb szerepet tölt be a magyarok életében. Az éves ünnepkörünkben elfoglalja méltó helyét. A Szentlélek kiáradását ünnepeljük.

Jézus tanítványaival, az Apostolokkal együtt volt Húsvét után 50 nappal. – „És amikor Pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának… És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel és kezdenék szólni más nyelveken.” A Székelyek évszázadok óta (kb. 350 éve) kiemelten őrzik Babba Mária, Boldogasszonyunk és Szűz Mária tiszteletét, szeretetét. A katolikus vallás kicsinyítette, elhallgatta, elbagatelizálta már Jézus után hamar, a háromszázas évektől a női minőség és a hármas egység: Égi Atya, Föld Anya, Fiú szerepét. Babba Mária, a magyarok Boldogasszony Anyja és Szűz Mária életadó erejét, a család összetartó kovászát, az Anyát háttérbe helyezték és a Szent Lélekkel helyettesítették. Mindenki, legalább is nagyon sokan keresik az utat ebben a szenvedésekkel teli, háborús világban.

A lélek nem érzi jól magát, keresi, kutatja az okokat, a érteket. És egyre több minden tisztázódik. A gondolkodó ember számára megkérdőjeleződik a Biblia felsőbbsége. A vallások tisztátalansága megingatja a hitet. Hogy lehet az, hogy a reformátusok, a hetednapi adventisták , ahová 11 évig jártam meg sem említik Boldogasszonyt , Szűz Máriát , miközben Csíksomlyóra százezrek zarándokolnak ? Erre Czeke András 7 évvel ezelőtt megadta a választ számomra. Ajánlom könyvét: A magyar szakrális nő – t. De ezen az úton eljuthatunk az abszolút igazság közelébe, az Istentudatosság megértésére.

Ezen gondolatok foglalkoztatnak a hatnapos csíksomlyói zarándoklatom után. Két éve voltam először és most Molnár V. József magyar néplélek kutató szervezésében lelki tanításába ágyazódva két busszal, kb. nyolcvanan vettünk részt a kitűnő, lélekemelő programokban. Gyimesfelsőlokon családi házaknál voltunk elhelyezve kényelmesen, szerető közegben.

Második napon a csoport egyik fele a Békás -szorosba és a Gyilkos tóhoz kirándult. A másik fele a Szent Anna tavat és környékét látogatta meg. A Szent Anna tó Románia egyetlen vulkanikus krátertava. A Csomád hegységben 950 méter magasan fekszik, kör alakú,2,2 nkm területű, kristálytiszta vizű tó. A hűs vízben a fürdés is jól esett. Az egyik közeli faluban megnéztük Erdély legmagasabb kopjafáját, 15,15 méter magas és legnagyobb székely kapuját, amely alatt a kamionok is közlekednek. Szombaton a Csíksomlyói Búcsú napján minden irányból 10-20-30-40 km-es gyalogos zarándoklatok indulnak kora hajnalban, hogy délre a szentmise kezdetére odaérjenek. Mi is csatlakoztunk a Gyimesközéplokról induló Keresztaljához 5 órakor. Kb. 35 km-t gyalogoltunk. A végére már 1,5-2 km hosszú volt a menet, rengeteg fiatallal. A szentmise után a napsütéses időben volt időnk pihenni, étkezni, a nyeregben két kápolnát megnézni. Leereszkedve a dombról a búcsúi forgatagban sok szép tárgy között válogathattunk.

Böjte Csaba új Szent István gyermekotthonában néptánc műsor volt. Este a kegytemplomban csángó misén vettünk részt. Böjte Csaba tartotta a humorral és érzelemmel átszőtt prédikációt. Megnézhettük a XVI. századi ereklyét, a hársfából készült Szűz Mária Jézuskával szobrot. Utána visszamentünk a szállásunkra, de aki akart maradhatott virrasztásra, a hajnali napkeltére és misére.

Som-ló lovat áldozó helyet jelent. A napkelte megtekintése és révülete pedig az ősi Napisten hitünk emlékezetére és erejére mutat .A magyarok Géza és István ( Vajk ) erőszakos hittérítését egyes helyeken 100-200 évig sem fogadták el, és a Napisten tiszteletét , az egy Isten hitet gyakorolták. A napkultusz mindig együtt járt a Boldogasszony tiszteletével.

Vasárnap részt vettünk az 1000 éves határon Gyimesbükkön az ünnepségen. A látvány csodálatos volt. Fenn, a Rákóczi várrom tetejéről gyönyörű kilátás nyílt a Gyimes -szorosra, a Vasúti Őrházra, a patakon és hídon túli dombon levő templomra, a most felavatott oszlopsorra, az ünneplő sokaságra, a távoli dombok, hegyek csupa zöld lankáira, fenyőerdőire.

A „hit kapuja és megmaradásunk oszlopai” felavató ünnepsége tette rám a legnagyobb hatást ezen a napon. A szöveget mindenütt lehetett hallani, olyan kitűnő volt a hangerősítés.

A 11 oszlop avatásának közepén a nagy tömegben egészen közel kerültem az eseményekhez és a látványhoz, amely elbűvölt és magával ragadott a szikrázó napsütésben. Nagyon aranyos volt, hogy minden oszlopnál egy-egy 12 év körüli kislány és kisfiú állt gyönyörű népviseletben. Minden esetben a kislány olvasta fel az oszlophoz tartozó mondanivalót. De nem is felolvasta, elmesélte, elmondta, hanem kijelentette. Óriási különbség.Olyan hangsúllyal, amelynek ereje, tartása, határozottsága van. Ilyen a székely lélek és szellem évszázadok óta. Egyenes, tiszta, becsületes, igazságos. Miért nem lett eltaposva az elmúlt 3-400 évben a Babba Mária, Szűz Mária tisztelet és ünnepség? Miközben volt egy Habsburg uralom és egy Csauseszku diktatúra is. Azért, mert a székely táltosok tudták és megőrizték a női minőséget. Tudták, hogy az anyaság az élet megtartója, tovább vivője. Vigyáztak rá, miközben körülöttük tombolt a férfi uralom. Olvassuk el Wass Albert: Hagyaték című könyvét. A hit kapuja és megmaradásunk oszlopai A székely kaput, a 11 oszlopot és a tájékoztató táblát vitéz Kelemen Dénes nyugdíjas tanító a háromszéki Gelencéről készítette. Volt alkalmam Vele beszélni. 3 hónap alatt készítette el ezeket a csodálatosan faragott, díszes, mondanivalóval megtöltött emlékeket. Ezeket a mondanivalókat Ő állította össze, nem hagyott beleszólást. Benne van a tapasztalata, tudása, értékrendje, filozófiája.

A székely kapun a szöveg: „Élet, Hit, a Nemzet Kapuja 2013.” A tájékoztató táblán ez áll: „2013. A Hit éve legyen . A tudatos egyéni és közösségi építkezés és megerősödés elindító pontja. A növekedés tetterőt igényel. Ápoljuk tudatosan létünket, jövőnket. Építsünk szívesen és tervszerűen a 10 kopjafán felmutatott értékek szerint, a 11 . a jövő , az ember jóléte érdekében.” A 11 oszlop témája: 1. Isten, 2. Haza, 3. Család, 4. Anyanyelv, 5. Alkotás, 6. Jog, 7. Kultúra, 8. Hagyomány, 9. Egység, 10. Szabadság, 11. Jövő.

Az oszlopokon a következő faragások vannak: egy minta, amely az adott téma jele, jelképe. Egy évszám, amely történelmi eseményhez, vagy történelmi személyhez kapcsolódik. Fogalmak felsorolása, amelyeknek súlya, fontossága van. Az oszlopok túloldalán a támogató család neve szerepel. Egy oszlop egy századot jelképez. Az utolsó, a Jövő nincs vonalban a többivel. A faragott díszes tájékoztató táblán az egyes oszlopok témáinak kifejtése, magyarázata szerepel. Majdnem mindegyik egy szép idézettel fejeződik be. Olvashatjuk még a hely, a Gyimes Szoros, az Ezeréves határ történetét. Gyimesbükk Telki testvértelepülése.

1. oszlop: Isten, a faragott minta a hitet jelképezi, 1001. Fogalmak: hit, remény, szeretet, egyház, templom.

1001. a Szent Koronára emlékeztet, melyet Szilveszter pápa ajándékozott Szent Istvánnak. Istenhez tartozásunkat ápoljuk a Szent Istváni örökségben. „Megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelmemből kimentett engem (Zsolt.34.5)”.

2. oszlop: Haza, Föld, 896., Szülőföld, otthon, közösség, környezet. (A Kárpát Hazáról, a honvisszafoglalásról szól)

3. oszlop: Család, Hold, 1031., Házasság, szülők, gyerekek védelme. (Szent Imre herceg a család védője)

4. oszlop: Anyanyelv, Anya, 1772., Ápolás, szó szentsége, beszéd, irodalom. (Nyelvújítók)

5. oszlop: Alkotás, Víz, 1860., Munka, gazdaság, jólét. (Gróf Széchenyi István)

6. oszlop: Jog, Apa, 1222., Törvény, igazság, tisztesség, felelősség. (András király és az Aranybulla)

7. oszlop: Kultúra, Nap, 1823., Oktatás, színészet, művészet, média. (Kölcsey Ferenc)

8. oszlop: Hagyomány, Lány, 1687., zene, tánc, népi gyökerek. (Kájoni János, Bartók Béla, Petrás Ince János, Domokos Pál Péter, Kodály Zoltán)

9. oszlop: Egység, Fiú, 1677., Bizalom, tisztelet, összefogás, tolerancia. (P. Domokos Kázmér)

10. oszlop: Szabadság, Tűz, 1956., Lelkiismeret, vallás, anyanyelv, autonómia. (1956. nagyjai)

11. oszlop: Jövő, Csillag, 2013., Terv, tett, lét, szív.

Gondolkodjunk el ezeken a jelképeken, fogalmakon, nemzetünk nagyjain. Ezek kiválasztása, kiemelése életünk és történelmünk folyamatából szubjektív is, hiszen egy erdélyi nehéz sorsú Tanító élettapasztalatát, felfogását mutatja.

Lelkiismeret furdalást okozott és röstelkedtem, hogy néhány nagy hazánkfia szinte ismeretlenül hangzott számomra, vagy éppen hogy derengett valami. Ezért kellett utána néznem az interneten Kájoni János, Petrás Ince János, Domokos Pál Péter, P. Domokos Kázmér munkásságának.

Kájoni János (1629-1687) Ferences szerzetes, orgonista, orgonaépítő, énekszerző és fordító, zenei gyűjtő (Kájoni Kódex), nyomda alapító.

Petrás Ince János (1813-1886) Moldvában katolikus pap, misszionárius, minorita szerzetes, folklorista, moldvai csángódal kutató.

Domokos Pál Péter (1901-1992) Széchenyi díjas magyar tanár, történész, néprajzkutató, csángó-kutató, csíksomlyói – moldvai – budapesti munkásság.

P. Domokos Kázmér (1606-1677) Ferences püspök, apostoli helytartó, a Csíksomlyói Búcsú elindítója.

Az első oszlop értelmezése sok gondolatot felvet. A 11 közül az első talán lehetne a legfontosabb, az alap, a szegletkő. És az is: az Isten. Mit mondunk Róla? Kikkel milyen összefüggésbe hozzuk? Fentebb írtam, hogy mi van a tájékoztató táblára írva Istenről és Istvánról. Több helyen írják és mondják, hogy a vallások Isten megismertetése, bemutatása ürügyén eltávolítanak Istentől. A katolikus vallás válságban van. Dogmái évszázadok óta bemerevedtek, és egy részük megtéveszt, félrevezet. Ebben a forradalmi időben, amiben vagyunk, már a hamisítások és hazugságok sűrűjében is és a megsemmisített írásos anyagok ellenére is kikutatták István király korát, a pápaság szerepét. Úgy tűnik, hogy az egészen más, mondhatnám, hogy az ellentéte, mint a köztudatban elfogadott tézisek. Megértem, hogy az egyszerű, hithű, szerető, de kevés tudású emberek millióira rázúdítani az igazságot nem lehet, vagy még nem jött el az ideje. Az átmeneti korszak után rövidesen bekövetkező Aranykorban nem lesz helye kétezerféle vallásnak. Az Istenhit visszatér a természettel egységben Isten törvényei szerint élő ember egy igaz Napisten hitéhez. A Sumér- magyar Biblia, az ősi civilizációnk, a Szent Korona Értékrend erről beszél. A hosszú útra Grandpierre K. Endre: A magyarok Istenének elrablása című könyvét vittem. Ott a felét kiolvastam .Nagyon súlyos tényfeltáró mű a 10-11 század történéseiről . Sajnos ezek a sorsfordító események voltak az elindítói a magyarság fokozatos leépülésének , hányattatásának és elárultatásának . A hit kapuja és megmaradásunk oszlopai felszentelése után szabadtéri misén vettünk részt.

A gyimesbükki vasúti őrházban gazdag kiállítás tekinthető meg a régmúlt vasúti relikviáiból és történelmi eseményekről. A csíksomlyói zarándokvonat mozdonya tette hangos tiszteletét a szépszámú közönség előtt.

Pünkösd hétfőn egy olyan eseményen vettünk részt, amelyen egy több évszázados hagyományra emlékeztünk. A Gyimesfelsőlokhoz közel eső Széphavason van Szent László király őrkápolnájának romja. 250-300 évvel ezelőtti időkben itt gyülekeztek 9 moldvai-csángó falu lakói, fehér ruhában és aranyhímzésű zászlóikat összeérintve imádkoztak, énekeltek a csíksomlyói zarándokút előtt és után is. Mária Terézia megtiltotta ezt a gyülekezést és hosszú ideig nem találkoztak itt az emberek.

Molnár V. Józsi bácsi és egy pécsi lelkes hívő kezdeményezésére az elmúlt néhány évben egyre többen jöttek fel a kb. 1500 méteres tetőre Pünkösd hétfőn. Elhatározták, hogy fölépítik a körkápolnát. A falai már állnak. Most nagyjából ezren kaptattunk fel az eléggé meredek emelkedőkön. Fenn a csángók, a helyi szervezetek képviselői, az építők üdvözöltek minket és Józsi bácsi megköszönte a kápolnáért tett segítők közreműködését. Délután szentmise volt. Hirtelen hosszan tartó szélvihar kerekedett. Az oltár feletti sátorba tíz ember kapaszkodott. Ez a kitartó erős szél a mise után csoportunkat is lefútta a dombtetőről. A buszban többen említettük, hogy ez Istenünk figyelmeztetése volt, mert a szentmise és a prédikáció a zsidó ószövetségről szólt, amit ki kellene már hagyni a katolikus tanításokból és az evangéliumi Jézusi üdvtörténettel kellene foglalkozni.

Az „olvasószerkesztőm ” véleményére hagyatkozva egy nem mellékes információ a 7. bekezdésben említett ’szegletkőhöz’ kapcsolódva: Felül kellene vizsgálni a katolikus egyház alapját szolgáló Péter apostol történetét, mely szerint őrá építi Isten az egyházat. Miközben Péter apostol háromszor tagadta meg Jézust az utolsó vacsorán – a Bibliában foglaltak szerint.

Hiszem, tudom és meggyőződésem, hogy lelki növekedésünk fokozója a Csíksomlyói Búcsú. Mindenki élményekkel és energiával feltöltekezve érkezett haza.

Szeretettel és Isten áldásával

Takács János

2013 . napisten hava /június /. 2.

kép: forrás - wikipédia